Annak ellenére, hogy a családi legendárium szerint Luca 2 és fél éves koráig nem volt hajlandó megszólalni, viszont a gyerekdalokat tisztán dúdolta, zenei pályája korántsem mondható egyenesnek és zökkenőmentesnek.
Intézményes zenei oktatása hegedüléssel indult, majd a kanyarok és bukkanók között szerepelt egy kórusiskola, és a Bartók Béla Konzervatórium opera szaka (jelentős korengedménnyel). Innen aztán egy kissé vaskalapos tanára eltanácsolta – a mi nagy-nagy szerencsénkre, hiszen ez adhatott utat az áttörésnek, amit a funk&jazz, Ella Fitzgerald és James Brown hangja, valamint az jelentett, amikor végre összehozta sorsa azzal a mentorral, akinek mind szakmailag, mind emberileg a legtöbbet köszönheti: Fábián Julival.
Néhány aktív év (Budapest Jazz Klub, Oláh Krisztián triója, valamint önálló estek Neumann Balázs kiváló jazz-zongoristával) után ismét egy eltávolodás következett, de (nagy szerencsénkre) a zene nem ereszti. A Csopak Demizson Allstars Orchestra révén ismerkedett meg jelenlegi zenésztársaival, akikkel végre úgy érzi, megérkezett oda, ahová tartozik.